Az arcomat megérintette egy fénysugár,
Lehet annak több éve már!
A fény szétáradt arcomon,
Lassan tovább hatolt alkatomon.
Bejárta testemet, lelkemet,
És szívemben letelepedett!
Vele ébredek, vele dolgozóm.
Szabad idõmben vele osztozom.
Megváltoztam? Ez csoda!
Mindenek a fénysugár az oka.

Ahol a virágok virágoznak,
és a fû hallgatag.
A patak csendesen folydogál,
én mindig ott vártalak.

Ahol a madár dalol,
és a rigófüttye hívogat.
Ahol fészkében ül a fecske,
én mindig ott vártalak.

Ahol a hegyek találkoznak,
és utánuk a lankák is elmaradnak.
Tiszta rét jõ pillangókkal,
Én mindig ott vártalak.

Ahol szol a harang,
Hangja felhõ felé halad.
Ahol kékebb az ég,
Én mindig ott várlak még!

Aki festõ és képzeletét vászonra viszi,
Aki színeivel kápráztat
Akinek az ecsetje nyomán megszólal a kép,
Azt megilleti a mûvésznév

Aki megfesti a fákat,
S észreveszi a sárguló tájat
Víztükrében az ég színét, patak partján a Cinegét
Azt megilleti a mûvésznév!

Az a festõ ki lelket tud adni egy képnek,
Kinek ecsetje történelmet idéz!
Akinek palettáján kivirágzik az élet, bánat, öröm,
És ezt a nézõvel megosztja,
Azt megilleti a mûvésznév!

Bormustra

Egerben jártam
A szépasszony völgyét megtaláltam.
Megkóstoltam-e tájnak, vidéknek borát,
Éreztem annak minden zamatát, illatát.
Badacsonyi kirándulás csodálatos volt,
Olyan tüzes bort ittunk,
Aminek az ára igen csak magas volt,
De valóban jó volt.
Szekszárd mellett érik a Kadarka,
Ez az a bor melyet mindenki akarna!
Jó az íze, és könnyen csúszik,
Származási helye Kis-Ázsiába nyúlik.
Nagyburgundi a Kékfrankos,
Színe kissé haragos.
Szekszárd, Villány, Sopron, Eger
Szõlõje Kékfrankost nevel.
A Móri Ezerjóról még nem szóltam,
Pedig azt szeretem a legjobban.
Ragyogó bor, gyönyörû a színe,
Aki ebbõl iszik, nehezen teszi le.
A Dél-Balatoni táj legnagyobb kincse,
A Cabernet-Sauvignon, a húsételek bora,
Testes tartalmas, melyet nem felejt
Egy borszeretõ soha.
A Tokai Aszú a borok királya,
Aki ebbõl iszik, az nem bánja.
Íme bemutattam borainkat e mustrába,
Vigyük el õket szerte a világba.

Szerelem

Évek óta kereslek,
Vágyom utánad!
Sok országot bejárok,
De sehol sem talállak

Álmomban gyakran
Megjelensz, mikor sétálok, s
Hallgatom a madarak dalát.
Ilyenkor felébred bennem a
Remény, egyszer úgyis
Megtalállak én!

Szerelem, oh mért nem jössz felém,
Ha szolnál én szaladnék eléd.
Talán sohase találok rád,
Pedig úgy vágyom szerelem után!